Buday-Biró család

-Stephanus Czinege -Füfa Mária Nagykondoros

   - 1832.07. Anna Czinege

    -1836.08.16. Stephanus Czinege

    -1840.11.05. Imre Czinege

   - 1845.03.17. - Josephus Czinege

   -1847.05.30. János Czinege

   -1851.06.03. András Czinege

Josephus Czinege - Czudor Apollónia (Kétsoprony)

     -1867.12.17.-1969.07.20. Stephanus Czinege

     -1869.12.19. Czinege János (Joanes)

     -1872.05.29. Czinege Mária

    - 1874.07.13. Czinege József

     -1881.08.17. Czinege Rozália

     - 1884.02.09. Mária Czinege

     - 1886.07.012. Czinege György

Czinege József és Munkácsi Mária:

     - 1901. 10.30. Czinege Mária - Budai István

      - 1903.01.09.Czinege Julianna- Lévai József

                 - Lévai Lajos - Bökfi Julianna( Bakk József, Bökfi Julianna)

                         Esküvő: 1960.12.03.

      - 1907.09.12. 1907.11.01. Czinege József

      - 1909.05.25. - 1977.04.14.Czinege Rozália - Fekete jános

      -1922. Czineg Éva - Palkó János

       - Czinege János

        - Czinege Antal - Barta Viktória

        - Czinege Krisztina - Köteles Zsigmond

 



Czinegék bölcsessége

Czinegék bölcsessége kormányozza ezt az országot...
Véletlenül ismerkedtem meg Czinege Józseffel. Jóképű, biztos járású, derék magyar ember. Tiszacsegén lakik. Nagy szégyenkezve mondta el, hogy zsidó úr  a gazdája. Ő különben juhász számadó. Tehát tekintélyes ember. De volt jobb sorban is. Valamikor valami gróféknál szolgált. Most talán juhokat hajtatott ide a nagyváradi vásárra.
De Önök bizonyára azon elmélkednek, mint kerül Czinege József neve ilyen előkelő helyre, hol Széll Kálmánokról, Ugron Gáborokról, de a legrosszabb esetben is Papp Miklós, Pfuhl vagy Bordé Ferenc urakról szoktunk egy és más igazságokat elbeszélgetni.
Tessék elhinni, hogy nagy oka van ennek. Ez a Czinege József nem juhász számadónak termett, hanem magyar politikusnak. Lehet ugyan, hogy a mai magyar politikusok szoktattak bennünket nagyon kicsi, alacsony mértékhez, s talán a mai magyar politikusok jó része válnék inkább be a juhász számadói tisztben.
Reám - a legkomolyabban olyan hatást tett Czinege József, hogy egyénisége, gondolkozása nagyon rokon a Széll Kálmánéval s a vele együtt evező juhász - azaz hon-számadókéval...
Tessék csak meghallgatni ezt a kis beszélgetést:
- Ugyan, Czinege uram - szóltam hozzá -, hát miért szégyenkezik azon, hogy zsidó úr uradalmában szolgál? Hát rosszabb ember a mostani urasága? Nem bánik jól magával? Nem fizet rendesen?
- Nincs nekem - válaszolta - semmi panaszom. De, uram, mégis csak szomorú dolog hogy elpusztulnak a régi nemes magyar urak.
- Hát miért fáj ez magának, Czinege? Nem fizeti a mostani uraság pontosan az adóját? Nem gazdálkodik jól? Nem beszél magyarul? Nem elég nyájas, barátságos magukhoz, paraszti emberekhez?
- Jó gazda. Jó magyar ember. Barátságos velünk. De hejh, uram, csak szomorú dolog az, hogy elpusztulnak a régi uraságok. Újak jönnek, uram, a helyeikbe. Meg kell ennek változni. Új kornak kell jönni. Nem szabad elpusztulni hagyni a régi urakat...
Na hát tessék beszélni vele!... Hiába beszélek a múltról, a „régi urak" nagy részének haszontalanságáról. Az új szorgalom, új munka nagy értékéről.
Czinege történeti alapon áll, mint Károlyi Sándor, Széll Kálmán s a többi. Czinege új korszakot akar, jogot, törvényt és igazságot és tenyészpolitikát. Egészen a rátóti iskola.
Ám Czinege másban is hasonlít a divatos magyar politikusokhoz. Óvatos és paktumra kész.
- Kérem - mondja Czinege - azért csak jobb az, ha csendességben vagyunk egymással. Jobb, ha nem veszekedünk. Úgyis eljön, aminek el kell jönni.
Hát nem olyan egészen ez az okoskodás, mint a félhivatalos lapoké?
Czinegéék bölcsessége kormányozza ezt az országot. Czinegék legeltetik a juhokat, Czinegék hoznak törvényt, Czinegék közigazgatnak, s Czinegék cibálgatnak vissza bennünket az áldott középkorba.
Széll Kálmán, a fő-Czinege nem véletlenül ura az időknek. Ebben a Czinegés időben marhatenyésztőnek kell az ország sorsát igazgatni. Az aztán egészen véletlen dolog, hogy marhatenyésztő és nem juhász számadó.
Ady Endre.
NN 1901. szeptember 7.

 A név eredete a Horka mellett fekvő Malahról származott. A malahi várkatonacsaládok még a XIII. században nemességet szereztek, így a Dancs és Czinege családok ősei, aztán 1275-ben többen. Ebben az évben ugyanis IV. László király Malahi Gyurgyk (Gurguk) fiait, Bosdárt és Pongrácot, Malahi Opsa fiait, Andrást és Mihályt, Hutizló fiát, Házost, Tubul fiát, Hedriket mind ősi, mind szerzett jószágaikkal együtt a gömöri várkatonák osztályából kiveszi és az ország nemeseinek sorába emeli őket. A nemességre a cseh király elleni Morva melletti csatában szereztek érdemeket, ahol Malahi Simon, aki Bosdár (Bodzsár) és Pongrác fivére volt, el is esett. 

Czinege családok ősei Keszi és Kövecses környékén fekvő nagy jószágaikon telepedtek le.  Első ismert Őse Malahi János, akinek neje Bey Ivánnak Margit nevű lánya volt. Fiuk, Miklós már a Czinege nevet használta.  Czinege Miklós 1330-ban Malahi János másik fiával, Györggyel tiltakozik az ellen, hogy az ősi birtokukat, Al- és Felherepánt (Szentdemeterpuszta) mások elfoglalják. Még ugyanabban az évben Hanvai Pál a Czinege Miklós fiainak, Istvánnak, Jánosnak, Jakabnak és Pálnak nevében tiltakozik Malahi Miklós és György atyafiak ellen, akik Felherepánt elidegenítették. A Czinegék, akik azt állították, hogy szintén a Zágráb-Korpás nemzetségből erednek, ebben a században hosszas pert folytattak a Dancs család őseivel Recske, Keszi és Haripán (Herepán) falukért. Haripánért vagy Szentdemeterért később a Telegdiekkel pereltek, melyet meg is nyertek. Czinege Miklóst 1409-ben törvényesen bevezették Felherepán vagy Szentdemeter helységébe. Házasság révén megszerezték Szuhát, más néven Márkrétet is . Czinege Miklós neje ugyanis Szentkirályi Lászlónak a lánya volt, akinek fiai, Szentkirályi Pál és János 1345-ben testvérüknek leánynegyede fejében Szuhát átengedik Czinege Istvánnak, Jánosnak és Jakabnak.II. Czinege Miklós Gömör megyének 1410-1416 között alispánja is volt. Az 1427. évi összeírás szerint Czinege Györgynek Szentdemeteren 16, Márkrétén pedig 5 jobbágytelke szerepel. Czinege Miklósnak, az alispánnak János és István nevű fiairól emlékeznek meg az okiratok: ezeknek azonban fiú maradékaik nem voltak, s így a családnak az 1480-as években magva szakadt. Czinege Istvánnak Margit nevű lányát, aki otrokocsi Susa Bernáthoz ment férjhez, 1488-ban kövecsesi Dancs György elégítette ki apjának jószágaiból, melyek a Borsod megyei Thulason, a megyebeli Kövecses, Keszi, Szentdemeter, Malah nevű helységekben és Alsóherepán, Márkréte, Borsfölde és Dezsőfölde pusz tákon feküdtek. A család birtokaiból még a Kerepeczy Miklós és Bey Tamás utódai is örököltek, akik Czinege Istvánnak nővéreit vették feleségül, de azoknak java része mégis a kövecsesi Dancs család kezére jutott, amely a leányágiakat kifizetgette belőle.

Nagyiványi Czinegék:

A Czinege család.  1754-ben két Czinege család érkezett Boconádról. Emlékezetes, hogy a falu legelső halottja az a Czinege György volt, akit 1755-ben, 82 évesen temettek el. Egy évtized múltán már legalább négy Czinege nevű családfő szerepel az anyakönyvekben, mindegyikük népes családot nevel. Mindannyian Czinege György vagy Czinege József családjához tartoznak: 1770–71-ben ezt a két telkes jobbágyot írták össze. 1828-ban nyolc Czinege családot tartanak nyilván, egy kivételével mindegyik telkes jobbágy. Ketten (Czinege Pál és József) kézművesként is ténykednek. Az 1850-es években nyolc Czinege nevű család volt a telkes jobbágyok között. Négyen a főúton, hárman Hadházon laktak, egy család pedig Kismezőn. A házas zsellérek között szintén nyolc Czinege családot számláltak. Többségük Kismezőn élt, de Nyavalykán, Andornakon és a főút alsó végén is föltűnik a családnév. Az 1890-es évek elején már 24 külön családot alkotnak a Czinegék. Tizenheten kisebb-nagyobb földterülettel rendelkeznek, hárman iparral foglalkoznak (ketten szűcsök), továbbá egy tanyagazdát, két cselédet és egy kondást is találunk a famíliában. A családokat megkülönböztetésül ragadványnévre utaló betűvel jelölték meg. (Lásd: Függelék IV.)
Legtöbb földje a „Hatházi” Czinegéknek (Pál, János, Mihály, Antal, István, József) van, különösen a tanyával is rendelkező „Hatházi” Czinege Mihálynak. A „Máté” Czinegék kevesebb földet birtokoltak, de szintén módosnak számítottak. Czinege Mihály szűcs volt, de az apja öröksége révén, a Nagyúton lakott, és a Bürök-halom mellett nagyobb földet tulajdonolt. A legtöbb család ekkor már a Hadházon és Kismezőn élt, továbbá az Alvégen, de két család Nyavalykán is lakott. Az utóbbaik egyike cseléd, a másik földes gazda volt. A XVIII. és a XIX. században mind az esküdtek, mind pedig a bírók között találunk Czinegéket, bár nem túlzottan gyakran vállaltak ilyen funkciót. A XX. századra legalább harminc családra elkülönülő Czinegék házasodás révén csaknem minden falubeli családdal, s így minden társadalmi csoporttal valami kapcsolatba kerültek.

 A Czinegék ragadványnevei
 
Máté Czinege – Máté keresztnévről
Hatházi Czinege – Hatházon laktak
Gulyás Czinege – gulyások voltak
Bába Czinege – a felesége bába volt
Réti Czinege – a káptalani réten volt tanyagazda
Gépész Czinege – cséplőgépje volt
Tyúklétra Czinege
Pénztáros (Péztáros) Czinege
Danyi Czinege – Dániel, „Danyi” (=Dani) keresztnévről
Bíró Czinege – bíró volt a családban
Puder Czinege
Dunyi Czinege
Fickó Czinege
Vágottorrú Czinege
Nagy Czinege – termetéről kapta
Pali Czinege
Lojzi Czinege
Davaj Czinege
Szippancs Czinege
Csorba Czinege
Ipszilon Czinege
Útkaparó Czinege – útkaparó volt
Csirke Czinege
Megyesi Czinege
Kis Czinege
Kiss Hivő Czinege
Kaparász Czinege
Nagybőgős Czinege – a magyar bandában nagybőgős volt
Füge Czinege
Szegény Czinege
Gavar Czinege
Combos Czinege
Alfonz Czinege
Jári Czinege

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat